Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény vonatkozó rendelkezéseinek alapján a közhasznú szervezetekre háruló teendők ismertetése különös tekintettel a 2014-ben felmerülő feladatokra
Civil, illetve közhasznú szervezetek könyvvezetése, beszámolási rendje
A törvény kötelezővé teszi a civil szervezetek működési, az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységéből, illetve gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevételeinek és ráfordításainak elkülönített nyilvántartását, illetve a közhasznú jogállású szervezeteknek a kettős könyvvitel vezetését.
A törvény kötelezővé teszi továbbá a civil szervezeteknek a beszámolási kötelezettséget.
A civil szervezet a működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával mint mérlegfordulónappal a jogszabályban meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni.
A beszámoló formáját a civil szervezet által folytatott tevékenység, az éves összes bevétel (az alaptevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység összes bevételének) nagysága, valamint a könyvvezetés módja határozza meg.
A civil szervezet könyvvezetése - a beszámolási kötelezettség függvényében - az egyszeres vagy a kettős könyvvitel rendszerében, magyar nyelven, forintban történhet.
A civil szervezet beszámolója tartalmazza:
a) a mérleget (egyszerűsített mérleget),
b) az eredménykimutatást (eredménylevezetést),
c) kettős könyvvitel esetében a kiegészítő mellékletet.
A közhasznú civil szervezet köteles a beszámolójával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készíteni. A közhasznúsági melléklet lép a közhasznúsági jelentés helyébe. A közhasznúsági melléklet tartalmát a 350/2011. sz. Kormányrendelet szabályozza. A civil.info.hu oldalon található olyan felület, ahol a közhasznúsági mellékleten elektronikusan ki lehet tölteni.
A civil szervezet köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét - kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt - az adott üzleti év mérleg fordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni az Országos Bírósági Hivatalnál, kötelező könyvvizsgálat esetén ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta.. Ennek a kötelezettségnek az elmulasztása biztosan a közhasznú jogállás megvonását fogja eredményezni, az alábbiakban ismertetendő rendelkezésekre tekintettel.
A letétbe helyezett beszámolót, valamint közhasznúsági mellékletet közzé kell tenni, valamint adatainak lekérdezését a Civil Információs Portál számára lehetővé kell tenni. Ha a civil szervezet saját honlappal rendelkezik, a közzétételi kötelezettség kiterjed a beszámoló, valamint közhasznúsági melléklet saját honlapon történő elhelyezésére is. Adott esetben ennek a kötelezettségnek az elmulasztása is komoly következményekkel járhat.
Ha a civil szervezet a beszámolóval, valamint közhasznúsági melléklettel kapcsolatos kötelezettségét elmulasztja és azt egy éven belül nem pótolja, a bíróság törvényességi ellenőrzési eljárás lefolytatása céljából értesíti az ügyészséget. Ezt tehát ellenőrizni is fogják, és előfeltétel lesz a közhasznúsági vizsgálat lebonyolításakor, hogy a közzétételre sor kerüljön, mindenki tegye tehát közzé a beszámolóját a saját honlapján is.
A közhasznú jogállás
Közhasznú tevékenység: minden olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez.
A közhasznú jogállást a szervezet nyilvántartására illetékes szerv állapítja meg és jegyzi be a nyilvántartásba.
Közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett - létesítő okiratában megjelölt közfeladat teljesítésére irányuló - közhasznú tevékenységet végző szervezet, amely a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, továbbá amelynek megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható.
A közhasznú tevékenységet végző szervezet hozzájárul a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez, amennyiben az előző évről szóló beszámoló közhasznúsági melléklete célcsoportra vonatkozó adatai alapján a szervezet szolgáltatásai a szervezet testületi tagjain, munkavállalóin, önkéntesein kívül más személyek számára is hozzáférhetőek.
A közhasznúság további feltétele, hogy megfelelő erőforrás álljon a szervezet rendelkezésére. Megfelelő erőforrás akkor áll a szervezet rendelkezésére, ha az előző két lezárt üzleti év vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül:
a) az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, vagy
b) a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy
c) a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) - a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül - eléri az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét
Ezeket a feltételeket ránézésre nem nehéz teljesíteni, de figyelni kell arra, hogy a három vagylagos (tehát nem együttes) feltétel teljesítettsége pontosan derüljön ki a beszámolóból és a közhasznúsági mellékletből és még ennél is fontosabb, hogy mindennek az utolsó két lezárt év átlagában kell teljesülni, tehát jelenleg a 2011-es és a 2012-es évek állnak rendelkezésre ezek átlagában kell a feltételeknek megfelelni.
Megfelelő társadalmi jelentőség mutatható ki a civil szervezetnél, ha az előző két lezárt üzleti év vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül:
- a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint a szervezetnek felajánlott összeg eléri az összes bevétel két százalékát,
- a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában,
- közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti.
A közhasznú nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet előterjesztő szervezetnek tehát két egymást követő lezárt üzleti évben meg kell felelnie ezeknek a követelményeknek, amelyet a bíróság a nyilvántartás és a nála letétbe helyezett beszámoló alapján állapít meg.
A társadalmi jelentőség teljesítése viszont már lényegesen nehezebb dió, ugyanis, ha megnézzük a fenti feltételeket, akkor az szja 1%-os felajánlást sokan nem preferálták annak relatíve kicsi jelentősége és adminisztratív terhe miatt. Van tehát, akinek nincsen ilyen bevétele. A második feltétel a közhasznú tevékenység érdekében felmerült ráfordítások összes ráfordítás többségét kitevő volta pedig olyan körülmény ami, mivel kiadás nem mindig és feltétlenül befolyásolható, tervezhető megfelelően. A lényeg, hogy ezzel foglalkozni kell, erre figyelni kellett már a 2012-évi közhasznúsági melléklet összeállításánál, de még inkább az idei gazdálkodás során, hiszen, ha minden kötél szakad, akkor még ebben az évben megfelelően növelhetők a közhasznú ráfordítások, amennyiben erre a közhasznúság megszerzése érdekében szükség van.
Van még egy harmadik vagylagosan teljesíthető feltétel is mely kizárólag akkor fogadható el, ha a közérdekű önkéntes segítők foglalkoztatására szabályosan, azaz a közérdekű önkéntes tevékenység tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. Törvény rendelkezéseinek megfelelően. A törvény rendelkezései megtalálhatók a www.njt.hu oldalon (Nemzeti Jogszabálytár).Ami ezek között a rendelkezések között a legfontosabb, hogy az ilyen személyek alkalmazása előzetes bejelentési kötelezettség alá esik, a bejelentés alapján az illetékes miniszter az önkéntes segítők alkalmazásáról nyilvántartást vezet, és az segítővel a civil szervezetnek szerződést kell kötnie az adott tevékenység ellátásáról.
A beszámoló adatai alapján minden letétbe helyezés alkalmával a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételére illetékes szerv megvizsgálja a közhasznúsági szerinti feltételek teljesülését, ha ezek nem teljesülnek, a szervezet közhasznú jogállását a bíróság megszünteti és az erre vonatkozó adatot a nyilvántartásból törli.
A közhasznú szervezetté minősíthető szervezet közhasznú jogállását a közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vétellel szerzi meg.
A közhasznúsági nyilvántartásba vételhez a szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell, hogy a szervezet
a) milyen közhasznú tevékenység(ek)et folytat, e közhasznú tevékenység(ek)et mely közfeladat(ok)hoz kapcsolódóan végzi, továbbá hogy e közfeladat(ok) teljesítését mely jogszabályhely(ek) írja (írják) elő, valamint - ha tagsággal rendelkezik - nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból;
b) gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott egyéb céljainak megvalósítása érdekében, a közhasznú célok megvalósítását nem veszélyeztetve végez;
c) gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja;
d) közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
A fentiekben felsoroltakat az a) pontban meghatározottakon kívül a közhasznú szervezetek alapdokumentumai már most tartalmazzák, a konkrét közfeladat vonatkozásában a jelen tájékoztató elején írtakat ajánlom mindenki figyelmébe, továbbá arra érdemes, figyelni, ha valakinek régi az alapszabálya, hogy a közhasznú előírások többször is változtak és egy 2000 körüli alapszabály még biztos, hogy nem tartalmaz minden, kötelező és szükséges elemet. Minderre tekintettel részletesen szükséges az alapszabályt áttekinteni és a jelenlegi közhasznúsági feltételeknek megfelelően módosítani.
Állami, közigazgatási, költségvetési szerv közszolgáltatási szerződést kizárólag közhasznú jogállású civil szervezettel köthet. Nem minősül közszolgáltatási szerződésnek a feladat finanszírozását szolgáló támogatás, ha a támogatás nyújtásának minden feltételét jogszabály határozza meg, és a támogatási döntés meghozatala során a döntéshozónak mérlegelési joga nincs. Nem minősül mérlegelési jognak, ha a döntéshozó a jogszabályban meghatározott támogatási keret kimerüléséig a támogatás odaítélésére vonatkozó, a jogszabályi feltételeknek megfelelő kérelmeket beérkezési sorrendben teljesíti. Ezt a szabályt 2012-ben a sportszervezetek vonatkozásában nem alkalmazták, kérdéses, hogy a 2013-as évben hogyan fognak eljárni.
A civil.info.hu kormányzati internetes oldalon található egy olyan állami és önkormányzati tevékenységlista,mely az 1997. évi CLVI. Korábbi közhasznúsági törvény által meghatározott közhasznú feladatokhoz rendel jelenleg érvényes jogszabályhelyeket a sport esetében az alábbiak szerint:
Az egészséges életmód és a szabadidősport gyakorlása feltételeinek megteremtése; sportfinanszírozás; a gyermek- és ifjúsági sport, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, valamint a fogyatékosok sportjának támogatása
Állami feladat. 2004. évi I. tv. a sportról 49. § c)-e)
Fővárosi szintű sport és szabadidősport Az önkormányzat feladata 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól, Kerületi sport és szabadidősport támogatása, ifjúsági ügyek Az önkormányzat feladata 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi
önkormányzatairól 23. § (5) 17.
Hatályos: 2013.01.01.
Sport, ifjúsági ügyek, A helyi közügyek/ helyben biztosítható közfeladatok körében
ellátandó helyi önkormányzati feladatok
Ezeknek a jogszabályhelyeknek a hatályban létét ellenőrizni kell, de lehet, sőt célszerű rájuk hivatkozni az alapszabály módosítás során a közhasznú feladatok új meghatározásakor. Az alapszabályban ugyanis kötelező megjeleníteni azt a közfeladatot, konkrét jogszabályhely megjelölésével, melyet az illető szervezet ellát.
A közhasznú szervezet működése
A közhasznú szervezet működésének átláthatósága érdekében a törvény rendelkezik arról, hogy a több tagból álló legfőbb szerv ülései, valamint az ügyintéző és képviseleti szerv ülései főszabály szerint nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.
A több tagból álló legfőbb szerv esetén a közhasznú szervezet létesítő okiratára vonatkozóan többlet szabályok kerültek megállapításra. Ezek alapján a létesítő okiratnak tartalmaznia kell az ülésekre, a vezető tisztségviselők összeférhetetlenségére, az ellenőrző szerv létrehozására, és az éves beszámoló jóváhagyásának módjára vonatkozó szabályokat. E rendelkezésekkel, a közhasznú szervezetekre vonatkozó speciális szabályok megállapításával érhető el a pontosabb eljárási és szervezeti rend kialakítása, valamint a döntéshozatal pontosabb nyomon követése. Ezek a szabályok a közhasznú szervezetekről szóló korábbi törvénynek is részét képezték minimális eltérésekkel.
A közhasznú szervezet létesítő okiratának vagy - ennek felhatalmazása alapján - belső szabályzatának rendelkeznie kell
a) olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a döntésre jogosult szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges, személye) megállapítható,
b) a döntéseknek az érintettekkel való közlési, illetve nyilvánosságra hozatali módjáról,
c) a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendjéről, valamint
d) a közhasznú szervezet működésének, szolgáltatása igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságáról.
Az egy tagból (személyből) álló legfőbb szerv esetén a döntéshozatalt megelőzően e tag (személy) köteles - a személyi kérdésekkel kapcsolatos döntéseket kivéve - a felügyelő szerv, valamint a felelős személyek véleményének megismerése érdekében ülést összehívni, vagy írásos véleményüket beszerezni. Az írásos vélemények, illetve az ülésről készült jegyzőkönyvek nyilvánosak.
A törvény szigorú összeférhetetlenségi szabályokat állapít meg a legfőbb szerv, valamint az ügyintéző és képviseleti szerv határozathozatalára, felügyelő szerv összetételére, valamint a könyvvizsgáló személyére vonatkozóan. A legfőbb szerv, valamint az ügyintéző és képviseleti szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, valamint annak közeli hozzátartozója, aki a határozat alapján közvetlenül válik kötelezetté vagy jogosulttá, kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül.
Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
A felügyelő szervi tagság és a könyvvizsgálói megbízatás összeférhetetlen az adott közhasznú szervezet vezető szervének elnöki megbízatásával, vagy vezető szervi tagsággal. A cél szerinti juttatásban részesülés szintén összeférhetetlenségre okot adó tény. A közhasznú szervezettel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló személy nem lehet a felügyelő szerv tagja, vagy a könyvvizsgáló. E rendelkezés célja, hogy ellenőrző vagy könyvvizsgáló funkciót ne tölthessen be olyan személy, akitől - a szervezettel fennálló jogviszonya miatt - elfogulatlan, befolyástól mentes működés nem várható el.
A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,
a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, illetőleg törölte.
A fenti kizáró szabály viszont pontosításra és szigorításra is került a korábbiakhoz képest.
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
Ha a közhasznú szervezet éves bevétele meghaladja az ötmillió forintot, a vezető szervtől elkülönült felügyelő szerv létrehozása akkor is kötelező, ha ilyen kötelezettség más jogszabálynál fogva egyébként nem áll fenn. A felügyelő szerv ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A felügyelő szerv tagja a közhasznú szervezet vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik.
A felügyelő szerv köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően a legfőbb szervet vagy az ügyintéző és képviseleti szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
A legfőbb szervet vagy az ügyintéző és képviseleti szervet a felügyelő szerv indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a legfőbb szerv és az ügyintéző és képviseleti szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult. Ezek a szabályok nem változtak érdemben.
Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.
A közhasznú szervezet gazdálkodása
A közhasznú szervezet a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére kell fordítania.
A közhasznú szervezet a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
A közhasznú szervezet bármely cél szerinti juttatását - a létesítő okiratban meghatározott szabályok szerint - pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázati felhívás nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből - az eset összes körülményeinek mérlegelésével - megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.
A közhasznú szervezet váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel.
A befektetési tevékenységet végző közhasznú szervezetnek befektetési szabályzatot kell készítenie, amelyet a legfőbb szerv - ha ilyet létrehoztak - a felügyelő szerv véleményének kikérését követően fogad el.
A közhasznú szervezet köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles letétbe helyezni és közzétenni. Beszámolójába bárki betekinthet, illetve abból saját költségére másolatot készíthet. Itt a közhasznú melléklet, valamint a közzétételi és letétbe helyezési kötelezettség az új elem.
A közhasznú működés felügyelete, a közhasznúsági nyilvántartás
A közhasznú szervezetek feletti adóellenőrzést az állami adóhatóság, a költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzését pedig az Állami Számvevőszék látja el. Továbbá az állami vagy önkormányzati költségvetésből, illetve a nemzetközi forrásokból juttatott támogatások felhasználásának ellenőrzését a külön jogszabály szerinti ellenőrzési szervezet, a törvényességi felügyeletet pedig a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el.
A közhasznú szervezet hatvan napon belül köteles kérni a közhasznú jogállásának törlését, ha a közhasznúvá minősítés feltételeinek nem felel meg.
Az ügyész a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételére illetékes szervnél indítványozhatja a közhasznú jogállás megszüntetését, ha a közhasznú szervezet működése és vagyonfelhasználása a törvényben, a létesítő okiratban vagy az ennek alapján készített belső szabályzatokban foglalt rendelkezéseknek nem felel meg, és ezen a szervezet az ügyészi felhívás ellenére sem változtat.
Közhasznú szervezet közhasznú jogállását az ügyészség indítványa alapján a bíróság megszünteti, ha a szervezet a megszabott határidőn belül nem, vagy nem az előírásoknak megfelelő tartalommal teljesíti
a) a számviteli beszámolója letétbe helyezési, közzétételi kötelezettségét, illetve
b) a szervezet - letétbe helyezett beszámolója - nem felel meg a közhasznúsági feltételeknek.
A bíróság az ügyész indítványa alapján megvizsgálja, hogy a közhasznú szervezet a közhasznúvá minősítés követelményeinek továbbra is megfelel-e. Ha e követelmények a vizsgált időszakban - az adatokból megállapíthatóan - nem teljesültek, a bíróság a közhasznú jogállás megszüntetéséről határoz, és az erre vonatkozó adatot a nyilvántartásból törli.
A közhasznú szervezet a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait, illetve közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.
Teendők 2014. május 31-ig
A törvény hatálybalépése előtt nyilvántartásba vett közhasznú, illetve kiemelkedően közhasznú jogállás esetében a számviteli beszámolót letétbe helyezett szervezet 2014. május 31. napjáig továbbra is igénybe vehette és veheti az e törvény hatálybalépése előtt megszerzett, valamint a jogszabályok által számára biztosított kedvezményeket, jogállása közhasznú.
A törvény hatályba lépése előtt nyilvántartásba vett közhasznú, illetve kiemelkedően közhasznú jogállású szervezet az e törvény szerinti feltételeknek való megfelelése esetén 2014. május 31. napjáig kezdeményezheti az e törvénynek megfelelő közhasznúsági nyilvántartásba vételét. 2014. június 1. napjától csak az e törvény szerint közhasznúsági nyilvántartásba vett szervezet jogosult a közhasznú megjelölés használatára és a közhasznú jogálláshoz kapcsolódó kedvezmények igénybevételére. 2014. június 1. napjától a szervezet nyilvántartására illetékes szerv törli az e törvény hatályba lépése előtt nyilvántartásba vett közhasznú, illetve kiemelkedően közhasznú jogállású szervezetek közhasznú jogállását, kivéve ha a szervezet igazolja, hogy az e törvény szerinti közhasznúsági nyilvántartásba vétel iránt kérelmét benyújtotta, és a bíróság megállapítja, hogy a szervezet a törvényi feltételeknek megfelel. Mindebből tehát az következik, hogy 2013. május végéig letétbe kellett, helyezni a 2012-évre vonatkozó dokumentációt (ezt 2013. május végéig), a 2013-évre vonatkozó dokumentációt pedig 2014. május végéig. A közhasznúsági kérelemhez (melyre vonatkozó minta a birosag.hu oldalról a civil szervezetek iratmintái közül letölthető) pedig csatolni kell a jelen törvény rendelkezéseinek megfelelően módosított a közhasznúsági feltételeknek megfelelő alapszabályt, az ezt elfogadó közgyűlési jegyzőkönyvet és jelenléti ívet is, de egyúttal az alapszabály módosítását is kezdeményezni kell egy külön az egyesület változásbejegyzési kérelmeként meghatározott nyomtatványon. Fontos tudni, hogy a közhasznúsági kérelem elbírálására irányuló eljárásban, ahol a formai megfelelést, az erőforrás és a társadalmi támogatottság meglétét vizsgálják, nincsen helye hiánypótlásnak és a kérelem utólag, május 31-e után nem nyújtható be, a közhasznúságot, aki a fenti feltételeket nem teljesíti egyértelműen elveszíti. Arra azonban van lehetőség, hogy egy évvel később már a 2013-as és 2014-es év vonatkozásában az adott szervezet újra kérje a közhasznúsága megállapítását.
Budapest, 2013. november 21. Dr. Koszoru István ügyvéd